A játékvezető határozza meg, melyik kapura rúgják a tizenegyeseket a párbaj során, figyelembe véve a pálya és a környezet tényezőit. Ritkább esetben, ha valamiért a játékvezető nem tud egyértelmű döntést hozni, akkor érmefeldobással is eldöntheti, hogy melyik kaput használják, de az elsődleges döntéshozó a játékvezető.

Ha a rendes játékidőben a találkozó döntetlenre állt, a 2×15 perces hosszabbításban első gólt szerző csapat nyerte a meccset. A szabály nem volt hosszú életű, 1993-ban vezették be, és egészen 2002-ig alkalmazták

A labda elengedésének pillanatában a dobó játékosnak, a játéktér felé fordulva kell állnia, mindkét lábának egy részével érintenie kell az oldalvonalat vagy az oldalvonalon kívül a talajt, és két kézzel a feje mögül és felett kell előre hozva bedobnia a labdát arról a pontról, ahol az elhagyta a játékteret.

A cserejátékos csak akkor léphet be:
• ha áll a játék,
• ha a felezővonalnál lép a játéktérre,
• miután a lecserélendő játékos elhagyta a játékteret,
• miután erre megkapta a játékvezető jelzését.

Amennyiben a lecserélendő játékos megtagadja a játéktér elhagyását, a játék
folytatódik.

A gólvonal-technológia egy technikai segédeszköz a gól kritikus helyzetben történő megállapításához, ezzel is csökkentve az emberi mulasztás lehetőségét. Alapja a labdába épített mikrocsip, amely a kapu körül kialakított mágneses téren belül észleli a játékszer helyzetét. Az érzékelők egy másodpercen belül jelzést adnak a bírónak.

Amennyiben egy csapat kevesebb mint 7 játékossal játszik, mert egy vagy több játékos szándékosan hagyta el a játékteret, a játékvezetőnek nem kell megállítania a játékot, sőt előnyszabályt is alkalmazhat, azonban a mérkőzés nem folytatódhat, miután a labda játékon kívülre került, és a csapatnak nincs meg a minimális 7 játékosa.